A magyar oktatás jövőjéről tárgyaltak a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek vezetői az ukrán oktatási miniszterrel december elején, Ungváron a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás épületében. A zárt ajtó mögött tartott megbeszélés után tett nyilatkozatokból kiderült, ahogy korábban, most sem közeledtek egymáshoz az álláspontok. Bizonyos kérdésekben eltérő nézeteket vallanak a felek.
A közel háromnegyed órás megbeszélést követően Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke elmondta, változatlanul ragaszkodnak azokhoz a jogokhoz, amelyek az anyanyelven való oktatást, nem pedig az anyanyelv oktatását teszi központba az általános és a középfokon egyaránt.
– A mai tanácskozáson azokat az elgondolásokat hallhattunk, hogy 2023 után milyen feltételek mellett történik majd a kisebbségi nyelven való oktatás – hangsúlyozta Zubánics László. – Ezek sajnos problematikusak, annál inkább mivel az államnyelvről szóló kerettörvény sok esetben felülírja az ágazati törvényeket. Vagyis, a törvénybe foglalt feltételezett jószándék, zsákutca. Például az emelt szintű érettségikkel kapcsolatos jogszabály lehetővé tette a magyar nyelvű vizsgáztatást a magániskolákban, viszont a nyelvtörvény kimondja, hogy ez kizárólag ukrán nyelven történhet. Számos esetben a kerettörvény felülírja azokat a módosításokat, amelyek a Velencei Bizottság javaslatai alapján fogadtak el..
Az UMDSZ elnöke kitért arra, hogy komoly problémát jelent a tankönyvhiány. Átadták a miniszternek azt a közös levelet, amely a Szvit Kiadó volt ungvári magyar szerkesztőségének és a magyar nyelvű tankönyvkiadás megszűnésével kapcsolatos. Felmerült az is, hogy 2023-tól a megfelelően képzett tanerő hiánya okozza majd a legnagyobb problémát. A miniszterasszony jelezte, 2023 és 2030 között a menet közben mért tudásszint alapján meghosszabbítható az emelt szintű érettségik tantárgyainak kisebbségi nyelvekre való fordítása. A tanácskozás során az is elhangzott, azzal, hogy a nemzetiségi iskolák végzősei számára alacsonyabb küszöböt szabtak meg, jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik sikeresen vették ezt az akadályt. Vagyis, míg korábban a végzősöknek 60-70 százaléka nem tette le a vizsgát, ez a szám az idén 18 százalékra csökkent. Zubánics László ezt valós haladásnak tekinti. Elmondása szerint ebben mind a két fél, közösen kiegyensúlyozott álláspontot képvisel.
– Tehát oda kell figyelni a nemzeti kisebbségek ajánlásaira, javaslataira – emelte ki. – Hiszen mi is részben abban vagyunk érdekeltek, hogy a diákok államnyelvet megfelelő szinten elsajátítsák. Ehhez viszont a feleknek nem a süketek és vakok játékát kell játszaniuk, hanem a konstruktív javaslatokat mindenképpen figyelembe kell venni.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke elmondta, a papírforma szerint zajlott le a megbeszélés, ugyanis az álláspontok a lényeges kérdésekben nem közeledtek.
– A miniszter a kisebbségi oktatás felszámolására irányuló folyamatot befejezettnek tekinti – fogalmazott.– Hiszen a törvényen nem kívánnak módosítani, és az erről szóló alkotmánybírósági határozatot véglegesnek tartják. A nézeteltérés abban is fennáll, hogy az ő meglátásuk szerint ők már 90 százalékban teljesítették a Velencei Bizottság ajánlásait. Azonban a mi meglátásunk szerint ez koránt sincs így.
– Azt hiszem, mégis volt értelme a találkozónak, hiszen tárgyalni kell és reméljük az, hogy folytatni lehet majd ezt az eszmecserét. Sokan abban bíztak, hogy a hatalomváltást követően, Volodimir Zelenszkij elnök megválasztásával, a Nép Szolgája párt parlamenti többségével ez a kérdés változni fog, a mai tárgyalásunknak a fő konklúziója, hogy jelenleg minden változatlan – vélekedett a KMKSZ elnöke.
– Keleten a helyzet változatlan – értékelt Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke. – Elhoztuk és átnyújtottuk az oktatási miniszternek az oktatási és a nyelvtörvénnyel kapcsolatos levelezésünk teljes anyagát, mert előfordulhat, hogy ezeket nem kapta meg. Az a legnagyobb gond, hogy nincs meg a politikai akart arra, hogy megértsék, jogokat vettek el. Hanna Novoszad az alkotmánybíróságra hivatkozik, mégpedig arra, hogy az oktatási törvény nem alkotmányellenes. Ez minket nem nyugtat meg, hisz tőlünk szerzett jogokat vettek el, ám mi ezekhez ragaszkodunk.
A KMPSZ elnöke kitért arra, hogy a megbeszélés során a tárcavezető azt ígérte, bizonyos részletkérdésekben megpróbálnak majd megegyezni. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ezek az engedmények nem tessék-lássék ígérvények lesznek. Példaként felhozta, a tavalyi megállapodást, mely szerint, míg nem dolgozzák ki a kompetencia alapú ukrán államnyelv oktatásának koncepcióját, addig az érettségizők számára csökkentik a ponthatárt. Ezt meg is tették, de csak részlegesen. Nyelvtanból nem csökkentették a ponthatárt, így előfordult, hogy a szakközépiskolát végző diákok nem tették le az ukrán érettségit, így nem kaphattak diplomát. Vagyis nem lehet asztalos, villanyszerelő, ha nem tud ukránul emelt szintű érettségit tenni.
Azt kérték a minisztertől, hogy adják vissza az anyanyelv oktatásra fordított órák számát, mert szeptembertől az az abszurd helyzet ált elő, hogy a nyelvi oktatásra egy keret óraszámot határoztak meg, viszont egy másik rendelettel, fixálták, ebből mennyit kell az ukránra fordítani, ami majdnem az összes nyelvtan oktatásra szánt órát felemésztette.
– Arra a kérdésre, hogyan tanítsunk angol és magyar nyelvet a gyerekeknek, ugyanis a 21. században az államnyelv, az anyanyelv és az idegen nyelv nélkül nem lehet boldogulni, azt a választ kaptuk, hogy a magyar is idegen nyelv. Ez sértő a számunkra. Hisz a magyar az anyanyelvünk és a gyermekeinket idegen nyelvekre is szeretnénk megtanítani, ezért azt kértük, hogy növeljék ezek óraszámát. Ez nem történt meg, ahogy a beígért követelményrendszeren sem változtattak. Kértük, hogy differenciált legyen a tudásfelmérés, úgy ahogy például Szerbiában van, ahol más a követelményrendszer egy szerb és egy más anyanyelvű számára. Továbbá kértük, hogy a nemzeti identitást erősítő tárgyakat is vezessenek be, mert ez hiányzott a programból. Sajnos egy év alatt semmilyen lépés nem történt e téren sem.
Most az az ígéret hangzott el, hogy létrehoznak egy bizottságot, amibe mi is delegálhatunk tagot. Amennyiben elindul egy konstruktív munka, ahol partnerként fognak kezelni minket, nem pedig lekezelően, kioktatóan arra vonatkozóan, hogy a törvény már megszületett és semmi közünk hozzá, hanem állampolgárként, akinek joga van, és a jog szerint szeretne együttműködni. Én ezt ma még nem tapasztaltam, de azt mondják, a puding próbája az evés, remélem, a szakmai gyakorlati kérdésekben történik valamilyen előrelépés, megmutatja a jövő – fogalmazott Orosz Ildikó.
Hanna Novoszad oktatási miniszter a hivatalos kárpátaljai vizitjét összefoglaló sajtótájékoztatón többek között kitért a magyarságszervezetek vezetőivel folytatott találkozóra és elmondta, hogy a kormány álláspontja egyértelmű és következetes ebben a kérdésben. Folytatják a 2018-ban elfogadott a középiskolai képzést érintő oktatási törvény implementálását, valamint végrehajtják a Velencei Bizottság törvényre vonatkozó ajánlásait.
– Az oktatási törvénnyel kapcsolatban két nagyon fontos összetevőt kell szem előtt tartani – hangsúlyozta Novoszad.
– Először is a kormány és a parlament számára fontos, hogy minden gyermek, függetlenül lakóhelyétől, nemzetiségétől, hozzáférjen a minőségi ukrán oktatáshoz és beszélje az államnyelvet, ami elengedhetetlen a normális élethez az ukrán társadalomban. Másodsorban pedig, az Alkotmánybíróság egyértelműen kimondta, hogy a törvény nem sérti az alkotmányt és nem sérti az emberi jogokat.
A tárcavezető kiemelte, eddig is és a jövőben is maximálisan eleget tesznek a Velencei Bizottság ajánlásainak, így nem érti, miután teljesítették a feltételeket és az Alkotmánybíróság sem marasztalta el a törvényt, Budapest és a kárpátaljai magyar közösség miért forszírozza továbbra is az alkotmányellenesnek vélt jogszabály felülvizsgálatát.
Szabó Sándor
Forrás: kiszo.net
.png){kind=logo}