Spenik Sándor: „Az állam legfőbb gazdagsága – nem a területei, hanem a polgárai”

A magyar nemzetiségű Spenik Sándor az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének igazgatója. A 2008 óta működő intézményben ukrán és magyar nyelven tanulnak a hallgatók. Spenik Sándorral az oktatásról és a nyelvről beszélgettünk.

– Sándor, Ön magyar nemzetiségű, de kiválóan beszél ukránul. Ukrán nyelvű környezetben nőtt fel?

– Nem, magyar családban nevelkedtem. Édesanyám és édesapám is magyar nemzetiségű volt. Otthon kizárólag magyarul beszéltünk.

– És bizonyára magyar tannyelvű iskolába járt?

– Nem, az szüleim ukrán tannyelvű iskolába írattak be, az Ung partján lévő, az ungváriak körében közismert 1. számú iskolába jártam.

– És Ön akkor olyan szinten tudott ukránul, hogy képes volt ott tanulni?

– Nem tökéletesen, de szabadon kommunikáltam.

– Hogyan sajátította el a nyelvet?

– Már nem is emlékszem (mosolyog – a szerk.). Valóban tudtam ukránul beszélni. Gyermekkorom óta különböző nemzetiségű barátaim voltak, és valahogy mindig megtaláltuk a közös nyelvet (ismét mosolyog – a szerk.). Természetesen a szüleim is tudtak ukránul. E nélkül édesapám Ukrajnában aligha érhetett volna el ilyen magas szintet a tudományos pályafutása során (Spenik Sándor édesapja ismert fizikus, Ukrajna Nemzeti Tudományos Akadémiájának akadémikusa, az Elektronikus Fizika Intézetének igazgatója – a szerk.). A szüleim részéről logikus volt az iskolaválasztás – ez volt a város legjobb iskolája. Valószínűleg most is az.

– Nem volt nehéz ukránul tanulni, ugyanakkor otthon magyarul beszélni?

– Egyáltalán nem. Ez valahogy természetes volt. Kárpátalján a soknemzetiségű közegben mindig toleránsak voltunk egymás iránt, senkit nem érdekel, ki hogyan beszél. Rövid időn belül már észre sem vettem, mikor tértem át egyik nyelvről a másikra. Hálás vagyok a szüleimnek, hogy segítettek beilleszkedni az ukrán nyelvű közösségbe.

– Az ukrán nyelvtudása elég volt ahhoz, hogy sikeresen fejezze be az iskolát?

– Igen. Kiváló eredménnyel – kitüntetéssel (éremmel) fejeztem be az iskolát (mosolyog – a szerk.).

– Az Ön anyanyelve a magyar, de kifogástalanul beszél ukránul. Milyen nyelven gondolkodik?

– Nem fordítottam erre figyelmet. Valószínűleg gyakrabban magyarul. Amilyen nyelven éppen beszélgetek, olyan nyelven is gondolkodom. Összességében négy nyelven beszélek, és mindenkivel meg tudom értetni magam.

– Ön jelenleg az Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet vezetője. Elmondhatjuk, hogy ez az intézmény kétnyelvű?

– Az intézetet 2008-ban hozták létre három tanszékkel. A fő célja szakemberek felkészítése a magyar tannyelvű iskolák számára, magyar nyelv és irodalom, fizika, matematika, történelem és nemzetközi kapcsolatok szakokon.

– Kik az önök diákjai? Kárpátaljai magyarok, akik később a magyar tannyelvű iskolák tanárai lesznek majd?

– Igen, a hallgatók döntő többsége a kárpátaljai magyar iskolák végzősei közül kerül ki, de vannak ukrán iskolát végzett diákjaink is, és nem csak Kárpátaljáról, hanem például Dnyipropetrovszkból vagy más megyékből.

– Nemcsak szaktantárgyakat, hanem nyelveket is oktatnak?

– Vannak olyan szakterületeink, ahol nem feltétlenül szükséges a tökéletes nyelvtudás, de az előadó tanárok mindegyike tud magyarul és ukránul is. A célunk, hogy a magyar iskolákban felkészült, kétnyelvű tanárok legyenek. A tapasztalat azt mutatja, hogy fel tudjuk zárkóztatni az ukrán nyelvű diákokat olyan szintre, hogy megértsék a szaktárgyak magyar nyelvű előadásait. Ugyanakkor arra is törekszünk, hogy a magyar anyanyelvű hallgatóink jól megtanuljanak ukránul.

– A végzőseik Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiban helyezkednek el?

– A baccalaureusi diplomával a hallgatóink egy-két évet dolgoznak tanárként, majd megszerzik a mesterfokú végzettséget, és sokan otthagyják az iskolát. Ez valahol érthető is: egyszerűen jobban fizető állás után néznek, és sokan Magyarországon kötnek ki. 2014–2018 között gyakorlatilag a végzőseink 90 %-a Magyarországon kereste és találta meg a boldogulását. Mára ez javuló tendenciát mutat, jelenleg 50 % alatt van ez a mutató. Reméljük, így is marad.

– Jelenleg egy igen aktuális kérdés az ukrán nyelv oktatása a nemzeti kisebbségek iskoláiban. Az önök intézetében nincs ilyen tanszék, de mit tudnak tanácsolni a pedagógusoknak?

– Véleményem szerint sajnos igen kevés az ilyen célú oktatási termék. A „Tanuljunk együtt” projekt keretében viszont van egy kiváló online kurzus, az „Ukrán nyelv oktatása a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló osztályokban” (онлайн-курс «Викладання української в класах із навчанням мовами національних меншин») című. Elsősorban az ukrán nyelv és irodalomtanároknak szánták, de az iskolák vezetői, a tanügyben dolgozók, sőt, a tanulók szülei számára is hasznos lehet. Az iskolában új oktatási stratégiákra van szükség, amelyek előirányozzák a szülők, valamint a közösség tagjainak bevonását a tanulók nyelvi oktatásába. Jó, hogy e területen nemzetközi projektek is működnek, amelyek erősítik az oktatási hálózatot.

– Ön szerint kell-e tudniuk a kárpátaljai magyaroknak az államnyelvet, az ukránt?

– Feltétlenül! Különösen azoknak, akik állami szolgálatba mennek. A kárpátaljai magyarok megértik, hogy ukrán nyelvtudás nélkül Ukrajnában igen kevés esélyük van a karrierépítésre. Számos példát említhetnék arra, hogy a magyar nemzeti közösség képviselői tökéletesen megtanulnak ukránul, és sikereket érnek el a különböző ágazatokban.

– Véleménye szerint hogyan kellene népszerűsíteni az ukrán nyelvet a magyar lakosság körében?

– Mint pedagógus elmondhatom, hogy pozitív eredményt csak úgy érhetünk el, ha érdekeltté tesszük az embereket. Már a gyerekeknek meg kell érteniük, hogy egyszerűen szükségük lesz az ukrán nyelvtudásra. És ez a szülők és pedagógusok közös munkájának területe. Az állam legfőbb gazdagsága – nem a területei, hanem a polgárai.

Az „Együtt tanulunk” projekt csapata az EdEra-val közösen dolgozta ki az „Ukrán nyelv oktatása a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló osztályokban” című ingyenes online-oktatási csomagot. A csomag azokat a pedagógusokat célozza meg, akik szeretnék elsajátítani az ukrán, mint államnyelv (a második nyelv módszertana alapján) megtanulásának új stratégiáját, illetve javítani az oktatás hatékonyságát. Rajtuk kívül hasznos lehet az iskolák vezetői, a tanügyben dolgozók, sőt, a tanulók szülei számára is. A kurzus segítségével a hallgatók megtanulják helyesen megszervezni az oktatást, az óratervezés eredményes stratégiáját, megfelelő feltételeket teremtve a második nyelv elsajátításához, illetve kezelni azokat a kihívásokat, amelyekkel az ilyen intézmények pedagógusai nap mint nap találkoznak.

A publikáció az Európai Unió és Finnország Külügyminisztériuma pénzügyi támogatásával készült. Az abban leírtakért kizárólag az szerző felelős, tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió, illetve Finnország Külügyminisztériuma véleményét.

Hoys Péter