top of page

Spenik Sándor: „Az állam legfőbb gazdagsága – nem a területei, hanem a polgárai”


A magyar nemzetiségű Spenik Sándor az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének igazgatója. A 2008 óta működő intézményben ukrán és magyar nyelven tanulnak a hallgatók. Spenik Sándorral az oktatásról és a nyelvről beszélgettünk.


– Sándor, Ön magyar nemzetiségű, de kiválóan beszél ukránul. Ukrán nyelvű környezetben nőtt fel?

– Nem, magyar családban nevelkedtem. Édesanyám és édesapám is magyar nemzetiségű volt. Otthon kizárólag magyarul beszéltünk.

– És bizonyára magyar tannyelvű iskolába járt?

– Nem, az szüleim ukrán tannyelvű iskolába írattak be, az Ung partján lévő, az ungváriak körében közismert 1. számú iskolába jártam.

– És Ön akkor olyan szinten tudott ukránul, hogy képes volt ott tanulni?

– Nem tökéletesen, de szabadon kommunikáltam.

– Hogyan sajátította el a nyelvet?

– Már nem is emlékszem (mosolyog – a szerk.). Valóban tudtam ukránul beszélni. Gyermekkorom óta különböző nemzetiségű barátaim voltak, és valahogy mindig megtaláltuk a közös nyelvet (ismét mosolyog – a szerk.). Természetesen a szüleim is tudtak ukránul. E nélkül édesapám Ukrajnában aligha érhetett volna el ilyen magas szintet a tudományos pályafutása során (Spenik Sándor édesapja ismert fizikus, Ukrajna Nemzeti Tudományos Akadémiájának akadémikusa, az Elektronikus Fizika Intézetének igazgatója – a szerk.). A szüleim részéről logikus volt az iskolaválasztás – ez volt a város legjobb iskolája. Valószínűleg most is az.

– Nem volt nehéz ukránul tanulni, ugyanakkor otthon magyarul beszélni?

– Egyáltalán nem. Ez valahogy természetes volt. Kárpátalján a soknemzetiségű közegben mindig toleránsak voltunk egymás iránt, senkit nem érdekel, ki hogyan beszél. Rövid időn belül már észre sem vettem, mikor tértem át egyik nyelvről a másikra. Hálás vagyok a szüleimnek, hogy segítettek beilleszkedni az ukrán nyelvű közösségbe.

– Az ukrán nyelvtudása elég volt ahhoz, hogy sikeresen fejezze be az iskolát?

– Igen. Kiváló eredménnyel – kitüntetéssel (éremmel) fejeztem be az iskolát (mosolyog – a szerk.).

– Az Ön anyanyelve a magyar, de kifogástalanul beszél ukránul. Milyen nyelven gondolkodik?

– Nem fordítottam erre figyelmet. Valószínűleg gyakrabban magyarul. Amilyen nyelven éppen beszélgetek, olyan nyelven is gondolkodom. Összességében négy nyelven beszélek, és mindenkivel meg tudom értetni magam.

– Ön jelenleg az Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet vezetője. Elmondhatjuk, hogy ez az intézmény kétnyelvű?

– Az intézetet 2008-ban hozták létre három tanszékkel. A fő célja szakemberek felkészítése a magyar tannyelvű iskolák számára, magyar nyelv és irodalom, fizika, matematika, történelem és nemzetközi kapcsolatok szakokon.

– Kik az önök diákjai? Kárpátaljai magyarok, akik később a magyar tannyelvű iskolák tanárai lesznek majd?

– Igen, a hallgatók döntő többsége a kárpátaljai magyar iskolák végzősei közül kerül ki, de vannak ukrán iskolát végzett diákjaink is, és nem csak Kárpátaljáról, hanem például Dnyipropetrovszkból vagy más megyékből.

– Nemcsak szaktantárgyakat, hanem nyelveket is oktatnak?

– Vannak olyan szakterületeink, ahol nem feltétlenül szükséges a tökéletes nyelvtudás, de az előadó tanárok mindegyike tud magyarul és ukránul is. A célunk, hogy a magyar iskolákban felkészült, kétnyelvű tanárok legyenek. A tapasztalat azt mutatja, hogy fel tudjuk zárkóztatni az ukrán nyelvű diákokat olyan szintre, hogy megértsék a szaktárgyak magyar nyelvű előadásait. Ugyanakkor arra is törekszünk, hogy a magyar anyanyelvű hallgatóink jól megtanuljanak ukránul.

– A végzőseik Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiban helyezkednek el?

– A baccalaureusi diplomával a hallgatóink egy-két évet dolgoznak tanárként, majd megszerzik a mesterfokú végzettséget, és sokan otthagyják az iskolát. Ez valahol érthető is: egyszerűen jobban fizető állás után néznek, és sokan Magyarországon kötnek ki. 2014–2018 között gyakorlatilag a végzőseink 90 %-a Magyarországon kereste és találta meg a boldogulását. Mára ez javuló tendenciát mutat, jelenleg 50 % alatt van ez a mutató. Reméljük, így is marad.

– Jelenleg egy igen aktuális kérdés az ukrán nyelv oktatása a nemzeti kisebbségek iskoláiban. Az önök intézetében nincs ilyen tanszék, de mit tudnak tanácsolni a pedagógusoknak?

– Véleményem szerint sajnos igen kevés az ilyen célú oktatási termék. A „Tanuljunk együtt” projekt keretében viszont van egy kiváló online kurzus, az „Ukrán nyelv oktatása a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló osztályokban” (онлайн-курс «Викладання української в класах із навчанням мовами національних меншин») című. Elsősorban az ukrán nyelv és irodalomtanároknak szánták, de az iskolák vezetői, a tanügyben dolgozók, sőt, a tanulók szülei számára is hasznos lehet. Az iskolában új oktatási stratégiákra van szükség, amelyek előirányozzák a szülők, valamint a közösség tagjainak bevonását a tanulók nyelvi oktatásába. Jó, hogy e területen nemzetközi projektek is működnek, amelyek erősítik az oktatási hálózatot.

– Ön szerint kell-e tudniuk a kárpátaljai magyaroknak az államnyelvet, az ukránt?

– Feltétlenül! Különösen azoknak, akik állami szolgálatba mennek. A kárpátaljai magyarok megértik, hogy ukrán nyelvtudás nélkül Ukrajnában igen kevés esélyük van a karrierépítésre. Számos példát említhetnék arra, hogy a magyar nemzeti közösség képviselői tökéletesen megtanulnak ukránul, és sikereket érnek el a különböző ágazatokban.

– Véleménye szerint hogyan kellene népszerűsíteni az ukrán nyelvet a magyar lakosság körében?

– Mint pedagógus elmondhatom, hogy pozitív eredményt csak úgy érhetünk el, ha érdekeltté tesszük az embereket. Már a gyerekeknek meg kell érteniük, hogy egyszerűen szükségük lesz az ukrán nyelvtudásra. És ez a szülők és pedagógusok közös munkájának területe. Az állam legfőbb gazdagsága – nem a területei, hanem a polgárai.

Az „Együtt tanulunk” projekt csapata az EdEra-val közösen dolgozta ki az „Ukrán nyelv oktatása a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló osztályokban” című ingyenes online-oktatási csomagot. A csomag azokat a pedagógusokat célozza meg, akik szeretnék elsajátítani az ukrán, mint államnyelv (a második nyelv módszertana alapján) megtanulásának új stratégiáját, illetve javítani az oktatás hatékonyságát. Rajtuk kívül hasznos lehet az iskolák vezetői, a tanügyben dolgozók, sőt, a tanulók szülei számára is. A kurzus segítségével a hallgatók megtanulják helyesen megszervezni az oktatást, az óratervezés eredményes stratégiáját, megfelelő feltételeket teremtve a második nyelv elsajátításához, illetve kezelni azokat a kihívásokat, amelyekkel az ilyen intézmények pedagógusai nap mint nap találkoznak.

A publikáció az Európai Unió és Finnország Külügyminisztériuma pénzügyi támogatásával készült. Az abban leírtakért kizárólag az szerző felelős, tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió, illetve Finnország Külügyminisztériuma véleményét.


Hoys Péter







コメント


KMOA-Logo-(raszter,-színes,-fehér-ovális-háttérrel).png
bottom of page